Robban az újlakáspiac!

Szeptember 16-18. között tartják a LAKÁS 2016 kiállítás és vásárt a Millenárison. A beharangozó sajtótájékoztatón a szakértők egyetértettek abban, hogy az újlakás-piac az év eleje óta szárnyal és ez valószínűleg jövőre sem lesz másképpen. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy Budapesten az év első nyolc hónapjában 210 új projekt keretében mintegy 6800 társasházi lakásjelent meg a kínálatban, emellett közel 40, összesen kb. 7500 lakást tartalmazó beruházás van előkészítés alatt. A tranzakciószám a 2016-ra becsült közel 150 ezer után középtávon beállhat a 170-190 ezres intervallumba. Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója, a felmérésükre hivatkozva elmondta, hogy jelenleg a befektetői vevők dominálnak, de a következő 5 évben közel százezren terveznek saját célra új lakást venni. Árendás Gergely, a Property Market ügyvezető igazgatója pedig nemzetközi példákon keresztül mutatott rá a hazai lakóingatlan árak térségbeli elmaradására.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az ingatlanpiacot világszerte a zéró kamatok időszaka indította be, Magyarországon ehhez járult hozzá még az áfacsökkentés, míg a CSOK-hatása még kérdéses. A piac most igazi fordulóponton van túl, ebből következően a befektetői kereslet mozgatja a piacot, nem pedig azoké, akik saját célra vásárolnak lakást. Utóbbiak sincsenek kevesen, hiszen a Cordia-és az Ipsos közös felmérése szerint Budapesten és a vidéki nagyvárosokban a következő öt évben közel százezren tervezik új építésű lakás vásárlását, 80 százalékuk saját célra. Az alacsony hitelkamatok is kedvező feltételeket teremtenek a vásárláshoz. A jövőben – egyelőre nem látható mértékben – befolyásolhatja a piacot az agglomerációból Budapestre történő visszaköltözés, a belső migráció mellett a fiatalok elvándorlása és a társadalom elöregedése.

A befektetők számára alapvető fontosságú a megtérülés, ez a meglóduló lakásbérleti díjakkal biztosított. Egyre népszerűbb az ún. egyablakos szolgáltatás: a befektetési céllal lakást kereső, magasabb pozícióban dolgozó potenciális vevők 79 százaléka számára kiemelten fontos, hogy az ingatlanfejlesztő a bérbeadás kapcsán is nyújtson szolgáltatásokat. Kétharmaduknál erőteljes igény mutatkozik arra, hogy az ingatlanfejlesztő saját maga kezelje, üzemeltesse az épületet, illetve többségük elvárja, hogy a lakás okosotthon legyen.

A Cordia felmérése szerint a hazai befektetni szándékozóknak a könnyű bérbeadhatóság és az adott környéken található üzletek száma a meghatározó. Négyötödük szerint az ideális befektetési célú ingatlan a belvárosban, frekventált helyen található, míg a saját használatra vásárlók között ugyanekkora arányban voksolnak a zöldövezeti lokációkra.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte; míg 2014-ben, első lépésként az ingatlanpiaci forgalom bővült látványosan (28%), az árak viszont még csak minimálisan (~2%) emelkedtek, addig 2015-ben mindkét mutató körülbelül 15%-kal nőtt. A harmadik fő, piacot leíró paraméterben, az építési volumenben viszont még csak idén indulhat el növekedés, s a látványos építési boom jövőre érkezik. Ezt jól előre jelzi, hogy 2016 első hat hónapjában országosan 137%-kal nőtt a kiadott lakásépítései engedélyek száma. A mostani időszakot – hasonlóan az ezredfordulón történtekkel – állami ösztönzők (csok, áfavisszatérítés, áfacsökkentés) élénkítik, amelyek a már önmagában is fellendülő keresletet támogatják.

A budapesti újlakás-piac már most robbanás alatt van: Az év első nyolc hónapjában 210 új projekt keretében közel 6800 társasházi lakás jelent meg a kínálatban, mindemellett mintegy 40, összesen kb. 7500 lakást tartalmazó beruházás előkészítését jelentették be. Ezek alapján idén a tavalyinál kb. háromszor több, mintegy 3700 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. A beruházók magabiztosságát növeli, hogy idén január és július között a kereslet is látványosan megugrott, s 2800 új lakás talált gazdára Budapesten, ami a válság éveiben mért értékek többszöröse. Ha nem is ilyen nagy léptékkel, de hasonló élénkülést tapasztalni már Győrben és az ország más nagyvárosaiban is.

Egy előre nem látható válsághatással nem kalkulálva, a forgalom emelkedő üteme a következő 2-3 évben mindenképpen kitarthat. A tranzakciószám az idénre becsült közel 150 ezer után középtávon beállhat a válság előtti néhány év átlagának tekinthető 170-190 ezres intervallumba. Az áremelkedés éves mértéke még kétszámjegyű maradhat, s még a jövőbeni mérséklődéssel együtt is a pozitív irány évekig kitarthat. 2019-re már évi 20-25 ezer új lakás megépülésével számolhatunk. A kereslet fenntartásának feltétele ugyanakkor a tartós gazdasági növekedés nem csak itthon, hanem egész Európában. Az, hogy a banki kamatok a következő 3-5 évben valószínűleg alacsonyak maradnak, az ingatlanpiac szempontjából nagyon örvendetes, mert ez középtávon fenntartja a keresletet, így az építési és felújítási kedvet is.

Árendás Gergely, a Property Market ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nemzetközi viszonylatban Budapest lakóingatlan árai még mindig elmaradnak a környező országok árszintjétől, így a következő években – mind a makró, mind a mikró gazdasági hatásokat elemezve – a budapesti árszintekre vonatkozóan további fellendülés, felértékelődés várható.