Mit jelent a jog- és kellékszavatosság?
Az eladó köteles szavatosságot vállalni az eladott ingatlanával kapcsolatban. A hatályos Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni az új és a használt ingatlanok esetében egyaránt. A törvény szerint az eladó minden esetben jog- és kellékszavatosággal tartozik a vevő felé. Az előbbi azt jelenti, hogy a tulajdonjogot jogosult átruházni a vevőre és másnak nincs olyan joga, például elidegenítési vagy terhelési tilalom, amely ezt kizárná. Az utóbbi pedig azt jelenti, hogy az ingatlannak nincs olyan rejtett hibája, ami az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozná. A kellékszavatossági igény a birtokbaadástól számított öt évig érvényesíthető felszólítás, esetleg bíróság útján.
Ismert, felismerhető és rejtett hibák
Ismert hibáról akkor van szó, ha a vevőnek valamely hibáról tudomása volt saját észlelés útján vagy az eladó tájékoztatása alapján. Felismerhető hibáról pedig akkor beszélünk, ha a hiba egyszerű észleléssel megállapítható lett volna a kellően alapos bejárás és megtekintés során. Mindemellett azok a hibák is ehhez a csoporthoz tartoznak, melyekre a vevő az ingatlan állapotából, korából és használtsági fokából következtethetett volna és azok is, amelyek feltételezhetőek a már ismert hibák alapján. Rejtett hibának pedig az tekinthető, mely alapos szemrevételezés és kellő körültekintés mellett sem felismerhető. Így a vevő számára nem ismert és nem is felismerhető. Ebben az esetben annak sincs jelentősége, ha a hibáról az eladónak sem volt tudomása az adásvétel során.
Ki a felelős a hibákért?
Az eladó felel azért, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben megállapított minőségi követelményeknek. Azonban az ismert hibákért nem tartozik szavatossággal, hiszen a vevő ezek tudatában vásárolta meg az ingatlant. A felismerhető hibák esetében is ugyanez a helyzet, hiszen kellően alapos megtekintéssel ezeket megállapíthatta a vevő. Például ide sorolható a jól látható falrepedés, az eltört járólap és a lehullott csempe is. Valamint a régi épületek esetében feltételezhető, hogy a régi villanyvezetékekkel gondok lehetnek a mai terhelések mellett, szóval emiatt sem vonható később felelősségre az eladó.
Tehát ismert és felismerhető hibákért nem felel az eladó, de mi a helyzet a rejtett hibákkal?
A rejtett hibákért az eladó kellékszavatossággal tartozik, szóval a vevő jelezheti ezeket írásban az eladónak és kérheti a javíttatást vagy a javítási költségek megtérítését. Fontos, hogy ilyen esetekben a hibát és a javítás folyamatát a lehető legteljesebben dokumentálni kell. Ha a felszólítás ellenére sem együttműködő az eladó, akkor bírósági úton is érvényesíthető a követelés.
Elengedhetetlen tehát, hogy az adásvétel előtt kellő alapossággal tekintse meg a vevő az ingatlant. Az eladó pedig tájékoztassa a vevőt a hibákról, hogy elkerülje a későbbi vitás helyzeteket. Ha ingatlaneladás vagy -vásárlás előtt áll és segítségre van szüksége, akkor forduljon hozzám bizalommal.
Ha venne vagy eladna forduljon hozzám bizalommal!
Én személyesen várom hívását!
Szép napot!
Üdvözlettel:
Molnár Adrienne
ingatlan és pénzügyi közvetítő
Elérhetőségeim:
Telefon: +36/70-432 46 81 Viber: +36/70-432 46 81 Skype: trudium-adrienne
Е-mail: ingatlanokat@ingatlanokat.hu