Ingatlanértékesítés előtt számtalan kérdés merül fel az eladókban, melyek között mindig szerepel, hogy milyen költségekkel kell számolniuk az ügylet során. Az alábbiakban erre válaszolok, részletezem az eladó oldalán felmerülő kiadásokat.
A vételárból származó jövedelem adója
Ha valaki ingatlant ad el, akkor költségekre is számíthat, melyek közül az egyik legfontosabb a vételárból származó jövedelem adója. Ez azt jelenti, hogy az eladó köteles adót fizetni az értékesítésből származó jövedelme után, melynek mértéke minden esetben az adó alapjának 15 százaléka. Ezt az összeget az éves adóbevallásban kell bevallani, tehát a kötelező adót az eladás évét követő évben kell megfizetni. A bevételszerzés napja az a nap, amikor az adásvételi szerződés a földhivatalba benyújtásra kerül. Fontos megemlíteni, hogy a vevő által fizetett esetleges késedelmi kamat is növeli a bevétel összegét. Az adó alapja a jövedelem, mely a bevétel és az ingatlanért eredetileg fizetett vételár különbözete. Ez az összeg csökkenthető néhány költség levonásával, például a szerzéskor fizetett illeték összegével, illetve az értéknövelő és az eladás előtti 24 hónapon belül végzett állagmegóvással kapcsolatos beruházások költségével.
Ezeken kívül a vásárláskor felmerült ügyvédi és szakértői díjakat, illetve az eladással kapcsolatos költségeket is levonhatja az eladó. Természetesen minden költséget számlával vagy más hiteles bizonylattal, okirattal kell igazolni.
Ha a tulajdonszerzés ajándékozás útján történt, akkor az eladási ár, vagyis a bevétel 75 százalékát kell figyelembe venni jövedelemként, de ebben az esetben más költség nem vonható le. Az adó mértéke függ attól is, hogy hány év telt el az ingatlan megszerzése és az értékesítése között. Ha az eladásra a megszerzés évében vagy az azt követő évben kerül sor, akkor a költségekkel csökkentett teljes vételárat kell jövedelemnek tekinteni. A szerzést követő második évben az adóköteles jövedelem 10 százalékkal, a harmadik évben 40 százalékkal, a negyedik évben 70 százalékkal csökken. Az öt éven túl szerzett ingatlan esetében már nem áll fenn adófizetési kötelezettség.
Az ingatlan tehermentesítésének költsége
Amennyiben bármilyen teher van az ingatlanon, akkor a megállapodás szerint azt az eladónak töröltetnie kell az adásvétel során, melynek földhivatali eljárási díját köteles fizetni. Ide tartozik többek között a haszonélvezeti jog, az özvegyi jog és a jelzálogjog. Azonban, ha az özvegyi és haszonélvezeti jog törlését egy eljárásban kérik a tulajdonjog változtatásával, akkor csak a bejegyzésért kell fizetni, a törlésekért nem.
Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége
Az eladónak az ingatlanra vonatkozóan energetikai tanúsítványt kell készíttetnie, amit legkésőbb az adásvételi szerződés aláírásával egy időben köteles átadni a vevőnek. Meg kell bíznia egy szakembert, aki felméri az ingatlan energetikai állapotát és kiállít egy tanúsítványt, mely az ingatlan energetikai minőség szerinti besorolását, illetve az energia-megtakarításra vonatkozó javaslatot tartalmazza. A dokumentum beszerzésének díja szakértőnként eltérő, általában 20-30 ezer forintos költséget jelent az eladónak. Ha már rendelkezik a tulajdonos korábban készült tanúsítvánnyal, akkor azt is nyugodtan felhasználhatja, hiszen a szakvélemény 10 évig érvényes.
Az ingatlanközvetítő díja Ha az eladónak nincs ideje és energiája hirdetéskészítéssel, -feladással, -frissítéssel, vevőjelöltek szűrésével, megtekintések szervezésével foglalkozni, akkor ingatlanos segítségét veszi igénybe. A jutalék összege közvetítőnként eltér, általában az eladási ár 2-5 százaléka körül van. Remélem, hogy a segítségére tudtam lenni ezzel a cikkel.
Ha az ingatlaneladás során megbízható és profi szakemberre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!
Molnár Adrienne
ingatlanközvetítő
